Tekintettel arra, hogy nemrégiben már Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is az OTP bank liga létszámának csökkentése mellett foglalt állást, aláhúzva, hogy ma Magyarországon nincs 16 első osztályú szintű csapat, megpróbáltunk kidolgozni két rendszert, amelyek bármelyikét könnyedén be lehetne vezetni, bármelyik bajnoki szezontól kezdve is. A hazai első osztályú pontvadászat színvonala bizony évek óta bőven hagy kívánnivalót maga után, mi több kupacsapataink szereplésén is látni lehet, hogy ez a 16 csapatos, meglehetősen híg mezőny alkalmatlan arra, hogy az innen kikerülő együtteseink reális esélyekkel vegyék fel a versenyt a nemzetközi porondon! Mi magunk, sportrajongók is már régóta gondolkozunk egy radikális változtatáson, amely véleményünk szerint rendkívül jótékony hatással lenne a bajnokság színvonalára. Szerintünk akármelyik lebonyolítási formára is esne a szövetség illetékeseinek választása, mindenképpen javulna vele pontvadászatunk nívója.
A két rendszer lényege a következő lenne:
1., Ez esetben 10 csapat alkotná bajnokságunk első osztályát és a 10 együttes négy, oda-vissza kört játszana egymással, ily módon 36 fordulóból állna a bajnoki szezon. Egy ilyen 10 csapatos, 36 fordulós bajnokság végén az utolsó, 10. helyen végző együttes kiesne a 16 csapatos másodosztályba – helyére az NB II. bajnoka jutna fel – míg a nyolcadik az NB II. bronz-, a kilencedik helyezett pedig az ezüstérmesével játszana osztályozót az NB I - es tagságért. A mostani 16-os létszámot úgy lehetne lecsökkenteni 10-re, hogy a létszámcsökkentés előtti utolsó bajnokság 1-8. helyezettjei automatikusan a mezőny tagjai lennének, míg a fennmaradó két helyet kétfordulós osztályozóval lehetne megszerezni. A 13-16. helyezettek kiesnének az NB II – be, a 11-12. helyezettek az NB II. küzdelemsorozatának első és második helyezettjeivel játszanának oda-vissza alapon, e párharcok győztesei pedig az NB I. 9-10. helyezettjeivel mérkőznének a 10 csapatos, új NB I–ben való szereplés jogáért. Az osztályozókon NB I-es szereplési jogot nem szerző négy csapat, illetve az NB I-ből kieső szintén négy együttes, természetesen az NB II. következő kiírásában szerepelne, így az átalakítás előtti utolsó szezon végén, innen is több kieső lenne, de még mindig messze nem annyi, mint a 2013 júniusában véget ért szezon során.
Ami viszont biztosra vehető; az új rendszerben sokkal több lenne az izgalmas, érdekes és komoly téttel bíró összecsapás, példának okáért, egy negyedik-ötödik helyen álló csapat következő két meccsének megnyerésével már a dobogós helyek valamelyikén találná magát, ellenben két vereséggel már meglegyintené a kiesés szele.
2., Alternatív megoldás lenne egy 12 csapatos NB I. bevezetése. Ebben a rendszerben a tucatnyi együttes három kört, 33 fordulót játszana úgy, hogy a harmadik körben mindig az a csapat lenne a pályaválasztó, amely az adott párosítás egymás elleni összevetésében az első két körben jobban szerepelt. Csak egy példa; ha mondjuk az FTC pályaválasztóként 2-0-ra legyőzi az Újpestet, míg a lilák otthonukban 1-0-ra megverik a Fradit, akkor a harmadik körben az FTC - Újpest összecsapásra a Ferencváros otthonában kerülne sor és így tovább. Ennek nyomán a 33 fordulós változatban a mérkőzéseken belül nem csak a győzelemért küzdenének a felek, hanem a gólkülönbségért is kellene hajtani, ami még érdekesebb találkozókat eredményezne, egyúttal jobb felkészülést biztosítana a nemzetközi kupamérkőzések 90+ percnyi koncentrációigényéhez.
A bajnokság végén ez esetben is az utolsó, 12. helyezett esne ki – helyére természetesen az NB II. bajnoka jutna fel – és a 10-11. helyezettek küzdenének osztályozón a két másik NB II – es dobogós ellen. A 12 csapatos mezőny kialakítása a fentebb vázolt másik rendszerhez nagyon hasonlóan, szintén parázs, osztályozó mérkőzések segítségével történne, amelyekre - a statisztikák alapján - a csapatok bajnokságbeli átlagos nézőszámát jóval meghaladó érdeklődés mutatkozik. Az OTP Bank liga átalakítás előtti pontvadászatának 15-16. helyezettjei esnének ki rögtön az NB II – be, a 13-14. helyezettek küzdenének meg a másodosztály 1-2. helyezettjeivel és e párharcokból továbbjutó gárdák lépnének pályára az NB I. 11-12. helyezettjei ellen, az első osztályú tagságért.
Úgy gondoljuk tehát, hogy akármelyik rendszerben is rendezné meg a magyar első osztályú labdarúgó bajnokságot, a tisztelt MLSZ, sokkal több lenne az izgalmas, valódi tétért zajló mérkőzés, emelkedne a versenysorozat színvonala és ez minden bizonnyal jótékony hatással lenne a nézőszám alakulására is.
A létszámcsökkentés mellett megfontolásra érdemesnek tartanánk – természetesen amennyiben ez nem ütközik jogszabályba – a külföldi labdarúgók számának bizonyos korlátozását is! Tekintettel arra, hogy érzésünk szerint a sokszor olcsó pénzért, vagy éppenséggel ingyen szerződtethető légiósok nemhogy nem emelik a bajnokság színvonalát, hanem – tisztelet a kivételnek – elveszik a helyet a fiatal, magyar tehetségek elől, ezért ezen a téren is, akár úttörő jelleggel, változtatásokat lehetne bevezetni. Akár a versenykiírásba is bekerülhetne, hogy egy klub hány idegenlégióst foglalkoztathat, vagy hány 23 éven aluli, magyar játékost kell keretébe beneveznie! Talán arra is lenne lehetőség, hogy a Magyarországra szerződő külföldinek legyen egy bizonyos, komolyabb játékos múltja – hazájában lejátszott első osztályú meccsek száma, netán válogatott szereplések – ellenkező esetben nem kapna játékengedélyt! Egy esetleges, az edzőkéhez hasonló, profi játékos licenc bevezetése is ildomos lehetne, magyarán csak olyan játékos kaphasson hivatásos státuszt, aki akár felnőtt, akár korosztályos szinten már bizonyította rátermettségét!
Érzésünk szerint ezek az immár tényleg komolyabb változtatások segíthetnének abban, hogy a Magyarországon továbbra is legnépszerűbb sportág végre elindulhasson felfelé!
Juhász Attila az www.onlajnok.com szerkesztő riportere.
